Műszőrme varrása

Találtam itthon mutatóban pár maradék műszőrmét. Bár nyilván nem ismeretlen dolog, amiről beszélünk. Ennél színesebb, mintás változatok is léteznek, természetesen. 🙂

műszőrme 2

A műszőrme alapja többnyire szövött vagy hurkolt textil anyag, erre dolgozzák rá az egyik oldalon a szőrmék jellegét utánzó szőrszálakból összetevődő réteget.

A szőrszálak hosszúsága szerint többféle változat lehet. A rövid szálúak feldolgozása hasonlít a plüss vagy bársony anyagokhoz. A hosszú szálúakkal ennél kicsit nehezebb bánni.

Nézzük a praktikákat a megmunkálással kapcsolatban:

Szabás

Mielőtt hozzáfogsz, meg kell állapítanod, hogy merre állnak a szálak, mi a bolyhosság iránya. A szálirány a szövött széllel párhuzamos. Ha ennek mentén végigsimítod, akkor egyik irányban szép sima, a másik irányban felborzolódik. Ez nagyon fontos a szabás során!

“Műszőrme varrása” bővebben

Felfektetés készítése a szabáshoz…

Elkészítettük a szerkesztést, majd abból kimásoltuk és megalkottuk a szabásmintát. Már csak a szabás van hátra. Ehhez a papír mintákat fel kell fektetnünk a kiterített ruhaanyagra. A nevéből adódóan azt a műveletsort hívjuk felfektetésnek, amikor a szabási instrukciók ( szálirány, darabszám ) betartásával, az összes kiszabandó alkatrészt felhelyezünk a megfelelően előkészített ruhaanyagra.

felfektetés készítése 1

Ismét a makett van a segítségemre a szemléltetésben. A piros szín a félbe hajtott textil. Jól látszik, hogy a méteráru és a ruha alkatrészek száliránya azonos kell, hogy legyen!

Ez a felfektetésnek csak egy lényegi alapon való bemutatása. A valóságban a méteráru szélessége, és a darabok nagysága ad némi lehetőséget a variálásra. Ez esetben is például az övpánt elfért volna az eleje és háta részek között. (függőlegesen) Mivel azt az alkatrészt a szálirány jelölés alapján mindkét irányban lehet szabni, így spórolhatunk az anyagszükségletünkkel.

felfektetés készítése 2

Az alábbi képen igaz halványan, de látszik, hogy a szabásminta körberajzolása után hogy fog kinézni a félbehajtott, szabásra előkészített anyag. Ezt már csak körbe kell vágnunk a kréta vonal mentén.

 

Varrás előtt még egy fontos dolgunk lesz majd! A szabásmintán lévő jelöléseket (pl szűkítők, hajtás, illesztési pontok) is át kell másolnunk. Ez fontos iránymutatás lesz majd a pontos varrás során.

Szabásminta készítése szerkesztésből

szabásminta készítése 1

Ezt a szoknya alapmodellt szerkesztettük meg korábban. Most ez lesz a kiindulópont. Megmutatom, hogy tudsz egy szerkesztésből szabásmintát, utána pedig majd abból felfektetést készíteni.

 

 

 

Egy papír makett lesz a segítségemre a szemléltetésben.

szabásminta készítése 2

Első lépésként a szerkesztést “kimásoljuk”.  Ezt praktikusan úgy oldottam meg, hogy az ablaktáblára tettem a lapokat, így a háttér megvilágítás segített. A kék szín lesz az alapja a leendő szabásmintánknak. Ha nagyobb darabokat készítesz, a pausz papír, vagy a háztartásban fellelhető egyszerű sütőpapír is tökéletesen megfelel erre a célra.

 

A szerkesztés során említettem, hogy az alja bővítés egyik fele azért van szaggatott vonallal jelölve, mert annak a minta kimásolásakor lesz jelentősége…. Az alsó képeken jól látszik, hogy először az egyik, majd a másik oldalt rajzoltam át. Ehhez értelem szerűen kicsit el kellett csúsztatnom a papírt.

szabásminta készítése 5

 

Mindhárom darabot átmásoltam. Mivel a szerkesztés varrásszélességek nélkül készül, ezért most hozzá kell adnom a megfelelő varrás illetve hajtás szélességeket.

 

  • derék varrás: 1 cm
  • oldalvarrás: 1,5 cm
  • alja hajtás: 4 cm
  • övpánt: 1 cm
    szabásminta készítése 6

 

A szabásminta készítésnél két nagyon fontos dolog van.
Egyik, hogy a szerkesztésen lévő jelöléseket is át kell másolni. (pl csípő vonala, szűkítők)
Másik pedig, hogy a szálirányt mindig fel kell tüntetni!

Leolvasható a feliratokból, hogy az elejét és az övpántot a szabás során az anyag hajtott széléhez kell majd raknod. ( Ezért nincs is ott varrásszélesség!) Ezekből az alkatrészekből így a szabás után 1 db lesz. A háta eltér ettől. Az szoknya alapmodell esetén a háta középvonalon varrás ( cipzár és hasíték) van, ezért ezt majd két darabból kell szabnod!

 

Az így elkészített szabásmintát már használhatod a szabás során a felfektetés elkészítéséhez. Jó munkát!

Testalkatok kontra varrás…

Korábban amikor a modellezésről, és a méretvételről beszéltem, volt már szó arról, hogy nem minden esetben azonosak az értékeink a ruhaipari szabványokkal.

Azért, mert változó testalkatúak vagyunk!
Van, amikor egy ruhát egy kisebb javítással tudunk korrigálni, hordhatóvá tenni, de az is sokszor előfordul, hogy teljesen önálló darabot kell varrnunk/varratnunk.
Ezért van a mai napig létjogosultsága a méretes szabóságnak. Nagyipari keretek között egyszerűen nem gazdaságos egy modellt mindenféle testalkatra legyártani. Van olyan ismert farmer cég, amelyik a nadrágjait derék méret szerint besorolva eltérő hosszal és szárbőséggel is gyártja, de valljuk be, ez a fehér holló esete.

Mi történik például, ha ha valakinek pocakja van, vagy csípő ficama, vagy görbült a háta?

Ha nem hivatás szerűen készítesz szabásmintákat, nem másoknak varrsz, akkor nincs nagy jelentősége, hogy minden variációval tisztában légy.

Csak tudd, számolj vele, hogy pl. ilyenek vannak:

  • testmagasság: normál, alacsony, magas
  • erősség: karcsú, normál, telt, erős
  • testtartás: normál, hajlott, feszes
  • vállak helyzete: normál, magas vagy egyenes, mély vagy csapott
  • egyebek: lapos mell, széles csípő, különböző fenék formák, stb. …

Nagyon szemléletes példa a mellbőség! Lehet, hogy a mért érték mondjuk 98 cm. De nagyon nem mindegy a szabás szempontjából, hogy ez hogy tevődik össze:

  • széles hát – kis mellek
  • normál alkat
  • vagy keskeny hát – nagy mellek?

“Testalkatok kontra varrás…” bővebben

Anyagok száliránya …

Korábban egyszer már említettem, amikor a varrónőhöz készültünk, hogy fontos az anyagok száliránya. Befolyásolja a szabást, és ezáltal a megvásárolt anyag mennyiségét is.

De miről is beszélünk?…

A ruhaiparban a használt méteráruk legnagyobb részét szövéssel készítik, és a gyártás során feltekercselik. Ahogy a tekercsben hosszában van az anyag, az megegyezik az anyag fő szálirányával. Legkönnyebb úgy elképzelni, ha magad elé gondolsz egy szövőszéket. A felvetőszálakkal azonos irány.

Van, amikor a kiterített anyagon keresztben, tehát az anyag szélére merőlegesen felfektetve szabjuk ki az alkatrészeket. Ezt nevezzük kereszt száliránynak.

A harmadik eset, amikor ferde száliránnyal dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy az anyag széléhez (tehát a fő szálirányhoz) képest 45 fokos szögben elfordítva helyezkednek el az alkatrészek a felfektetésen.

Előfordul, hogy nem látszik a kelmén egyértelműen, vagy nehezen megállapítható a szálirány. Ilyenkor több módszer is segíthet. A technika vívmánya a nagyító. Ennek tovább fejlesztett változata a telefonnal való zoom-olás. 🙂 A képen is szépen látszik a szálak szövése.

Dia1

Ha ez sem működik, akkor marad az ősi módszer.

Dia2Fogd a kezedbe az anyagot, és húzd meg! Legkevésbé akkor nyúlik, amikor hosszában húzod.

Dia3

Az anyag rugalmasságától függően keresztben már kicsit jobban, Dia4

 

 

 

45 fokos szögben viszont már lényegesen erősebben nyúlik.

Gyakorlott varrónő, vagy modellező az anyagoknak ezt a tulajdonságát már rutinosan használja. Pl egy gallért, vagy egy szoknya fodrot ferde irányban szabunk ki, mert még jól is jön, hogy alakul az anyag. Ezzel szemben képzeld el egy mellény eleje, ha nem a fő száliránynak megfelelően van kiszabva, akkor teljesen eldeformálódik, megcsavarodik majd a használat közben.

Arany szabály hogy a szabásmintákon a szálirányt mindig fel kell tűntetni!!!

 

Ollók, … vágsz, vagy nyírsz?

Aollók 1hogy a képen is látod, nem egy ollóra lesz szükséged. 🙂 Persze eleinte megoldható kevesebbel is, nem gondolom, hogy létszükséglet lenne a kezdetekkor komoly beruházást végezned. De ha a hétköznapok azt bizonyítják, hogy a varrás nem csak egy fellángolás Nálad, akkor érdemes elgondolkodnod a következőkön.

A két nagy sárga olló, mindkettő szabász olló. A különbség annyi, hogy a nagyobbat csak és kizárólag textil anyagok szabására használom!

Arany szabály, MINDIG figyelned kell arra, hogy az az olló, amivel textilt szabsz, azzal soha ne vágj papírt, vagy pl. viaszos vásznat!!! Elkopik az éle az ollónak, és azt fogod tapasztalni, hogy nem vágja az anyagot, csak nyírja. Eleinte a vékony anyagoknál veszed majd észre. Pl egy muszlin függöny szabásával szenvedni fogsz. Később meg már a kordbársonyt sem fogja elvágni.

A pici olló praktikus, ha csak cérna végeket kell elvágni. Ez nem kötelező, kőbe vésett kellék. Attól függ, hogy áll a kezedre a dolog.

fércbontó / gomblyukvágóAz a kis apró, piros a kép jobb sarkában, az a fércbontó. Hivatalosan gomblyuk vágónak hívjuk, de a gyakorlatban leginkább a felesleges varratot bontjuk ki vele az anyagból. Nagyon éles. Ha “megszalad” a kezedben, és a köröm alá fut, kegyetlenül tud fájni. Óvatosan kell bánni vele.

 

 

cikk-cakk olló

A fekete olló egy speciális díszítő kellék. Látszik a fogazatán, hogy a vágott kelmén cikk-cakk szegélyt hoz létre. Pl filc, vagy vastagabb szövet anyagok vágására tökéletesen megfelelő.

 Varrónő – vizit

Lássuk. Szóval bekopogsz a varrónőhöz. Határozott elképzelésekkel. Meg információkkal, ahogy megbeszéltük az anyagvásárlással kapcsolatban ….
Ő pedig elkezd kérdezni, és borul minden. Kivéve, ha tényleg tudod, mit akarsz….. Nagyon kellemetlen tud lenni, hidd el mindkét fél részéről, ha a varrónő kérdez, te meg nem tudsz válaszolni. Pedig kérdezni fog! Kérdeznie kell, másképp nem tudja megcsinálni a szabásmintát, illetve majd a szabást.

Miután felvázolsz egy képet, az első lépés a megvalósítás felé a méretvétel lesz. Ezen túl kell esni, akkor is, ha feszélyez, hogy nyúlkálnak rajtad.
A jó varrónő tanácsokat is ad. Meg kell beszélnetek, hogy az elképzelt fazon, a te méretedben megvalósítható-e. Illetve érdemes-e nekiállni. Mert megvarrni meg lehet, de neked azt jó érzéssel hordani is kell. Pl., ha valamelyik testrészeddel nem vagy kibékülve,  akkor azt talán nem akarnád még jobban hangsúlyozni…..

” Varrónő – vizit” bővebben