Műszőrme varrása

Találtam itthon mutatóban pár maradék műszőrmét. Bár nyilván nem ismeretlen dolog, amiről beszélünk. Ennél színesebb, mintás változatok is léteznek, természetesen. 🙂

műszőrme 2

A műszőrme alapja többnyire szövött vagy hurkolt textil anyag, erre dolgozzák rá az egyik oldalon a szőrmék jellegét utánzó szőrszálakból összetevődő réteget.

A szőrszálak hosszúsága szerint többféle változat lehet. A rövid szálúak feldolgozása hasonlít a plüss vagy bársony anyagokhoz. A hosszú szálúakkal ennél kicsit nehezebb bánni.

Nézzük a praktikákat a megmunkálással kapcsolatban:

Szabás

Mielőtt hozzáfogsz, meg kell állapítanod, hogy merre állnak a szálak, mi a bolyhosság iránya. A szálirány a szövött széllel párhuzamos. Ha ennek mentén végigsimítod, akkor egyik irányban szép sima, a másik irányban felborzolódik. Ez nagyon fontos a szabás során!

“Műszőrme varrása” bővebben

Szabás…

Ez egy olyan téma, amiről nehéz általánosságban beszélni… Az anyag minősége, mérete, mintázata és a szabásminta függvényében változó lehet, hogy mikor mire kell figyelni.

Mire lesz szükséged a szabás során?

  • szabásminta
  • jelölő kréta vagy szappan
  • gombostű
  • jó minőségű szabász olló
  • mérőszalag
  • …. és természetesen a kiszabandó anyag! 🙂

Maga a szabás folyamata szoros összefüggésben van a felfektetéssel.  Ezt kell jól elkészítened, mielőtt vágni kezdesz. Nézzük…

“Szabás…” bővebben

Felfektetés készítése a szabáshoz…

Elkészítettük a szerkesztést, majd abból kimásoltuk és megalkottuk a szabásmintát. Már csak a szabás van hátra. Ehhez a papír mintákat fel kell fektetnünk a kiterített ruhaanyagra. A nevéből adódóan azt a műveletsort hívjuk felfektetésnek, amikor a szabási instrukciók ( szálirány, darabszám ) betartásával, az összes kiszabandó alkatrészt felhelyezünk a megfelelően előkészített ruhaanyagra.

felfektetés készítése 1

Ismét a makett van a segítségemre a szemléltetésben. A piros szín a félbe hajtott textil. Jól látszik, hogy a méteráru és a ruha alkatrészek száliránya azonos kell, hogy legyen!

Ez a felfektetésnek csak egy lényegi alapon való bemutatása. A valóságban a méteráru szélessége, és a darabok nagysága ad némi lehetőséget a variálásra. Ez esetben is például az övpánt elfért volna az eleje és háta részek között. (függőlegesen) Mivel azt az alkatrészt a szálirány jelölés alapján mindkét irányban lehet szabni, így spórolhatunk az anyagszükségletünkkel.

felfektetés készítése 2

Az alábbi képen igaz halványan, de látszik, hogy a szabásminta körberajzolása után hogy fog kinézni a félbehajtott, szabásra előkészített anyag. Ezt már csak körbe kell vágnunk a kréta vonal mentén.

 

Varrás előtt még egy fontos dolgunk lesz majd! A szabásmintán lévő jelöléseket (pl szűkítők, hajtás, illesztési pontok) is át kell másolnunk. Ez fontos iránymutatás lesz majd a pontos varrás során.

Szabásminta készítése szerkesztésből

szabásminta készítése 1

Ezt a szoknya alapmodellt szerkesztettük meg korábban. Most ez lesz a kiindulópont. Megmutatom, hogy tudsz egy szerkesztésből szabásmintát, utána pedig majd abból felfektetést készíteni.

 

 

 

Egy papír makett lesz a segítségemre a szemléltetésben.

szabásminta készítése 2

Első lépésként a szerkesztést “kimásoljuk”.  Ezt praktikusan úgy oldottam meg, hogy az ablaktáblára tettem a lapokat, így a háttér megvilágítás segített. A kék szín lesz az alapja a leendő szabásmintánknak. Ha nagyobb darabokat készítesz, a pausz papír, vagy a háztartásban fellelhető egyszerű sütőpapír is tökéletesen megfelel erre a célra.

 

A szerkesztés során említettem, hogy az alja bővítés egyik fele azért van szaggatott vonallal jelölve, mert annak a minta kimásolásakor lesz jelentősége…. Az alsó képeken jól látszik, hogy először az egyik, majd a másik oldalt rajzoltam át. Ehhez értelem szerűen kicsit el kellett csúsztatnom a papírt.

szabásminta készítése 5

 

Mindhárom darabot átmásoltam. Mivel a szerkesztés varrásszélességek nélkül készül, ezért most hozzá kell adnom a megfelelő varrás illetve hajtás szélességeket.

 

  • derék varrás: 1 cm
  • oldalvarrás: 1,5 cm
  • alja hajtás: 4 cm
  • övpánt: 1 cm
    szabásminta készítése 6

 

A szabásminta készítésnél két nagyon fontos dolog van.
Egyik, hogy a szerkesztésen lévő jelöléseket is át kell másolni. (pl csípő vonala, szűkítők)
Másik pedig, hogy a szálirányt mindig fel kell tüntetni!

Leolvasható a feliratokból, hogy az elejét és az övpántot a szabás során az anyag hajtott széléhez kell majd raknod. ( Ezért nincs is ott varrásszélesség!) Ezekből az alkatrészekből így a szabás után 1 db lesz. A háta eltér ettől. Az szoknya alapmodell esetén a háta középvonalon varrás ( cipzár és hasíték) van, ezért ezt majd két darabból kell szabnod!

 

Az így elkészített szabásmintát már használhatod a szabás során a felfektetés elkészítéséhez. Jó munkát!

Szoknya szerkesztés

Elkészült ez a videó is. 🙂 Első lépésként szerkesztünk, aztán majd ebből készül a továbbiakban a szabásminta, és a felfektetés.

Remélem érthető és hasznos lesz a Számodra!

Ez is, mint a korábbiak, bárhol megállítható, így akár laponként haladhatsz előre a munkában! Sok sikert, jó szórakozást!

Csináld Magad – Üveg köntös…

Konyhai fogóka lépésről lépésre…

Csináld Magad! – cipzáras kis tasak

Méretvétel… Hogy mérj, hogy jól mérj?…

mertekvetel

A méretvétel nem túl bonyolult dolog, de azért vannak buktatói. Persze mondhatjuk, hogy itt a rajz, minden egyértelműen leolvasható róla. 🙂 De a lényeg itt is az “apróbetűs” részben van…. Hogy csináljuk jól?

Általában a szabásminta, illetve a leírás mindig jelzi, hogy mire van szükségünk. A kép csak illusztráció, amit a google képtárából vettem. 🙂

Testünk méreteit két csoportba szoktuk osztani, vannak hosszúsági és szélességi méreteink.

Hosszúsági pl. a testmagasság, a háta derékhossz, a vállszélesség, a nadrág külső illetve belső hossza.
Szélességi méretek a csípőkerület, derékkerület ( derékbőség), combkerület, vagy a bokakerület.

Nézzük a praktikákat, mire figyelj!  “Méretvétel… Hogy mérj, hogy jól mérj?…” bővebben

Mókulás, vagy inkább modellezés?…

Sokkal régebben varrok, minthogy azt hivatalosan bárhol is tanultam volna. Drága nagymamám volt, aki először összehozott engem a varrógéppel. Illetve úgy általánosságban a kézimunkákkal is. (…. de ez egy másik történet… )

Már fiatal lány koromban is próbálkoztam, de sose sikerült…. Vagy a mami fejezte be, vagy a szekrény alján landolt. 🙂

Aztán felnőtt fejjel eljutottam odáig, hogy a különböző csatornákon beszerezhető szabásminták alapján sikerült magamnak hordható (!) ruhát varrnom. Azért írtam, hogy alapján….., mert valami sose volt jó. Kiszabtam, megvarrtam, felvettem, összetűztem, újravarrtam,…. és újra, és újra…. 🙂 Amíg volt türelmem. Ezt hívtam én mókulásnak. 😀

Aztán később megtanultam, hogy tulajdonképpen én modelleztem. Amit csináltam, az a szakmán belül egy teljesen normális folyamat.

“Mókulás, vagy inkább modellezés?…” bővebben